Olvasási idő: ~10 perc

Folytatva interjú sorozatunkat, a napokban Regéc község polgármesterével beszélgettünk. Bakos Ferenc úrtól arról érdeklődtünk, hogy milyen fejlesztésen ment keresztül a regéci vár, hogyan élték meg az elmúlt hetek megpróbáltatásait, milyen lehetőségeik vannak az újranyitás kapcsán.

(forrás: https://napkeletnepe.hu/2018/01/17/bakos-ferenc/​​​​​​​​​​​​​​)

Kérem, mondjon egy pár szót magáról, mutassa be az önkormányzatot és a települést!

Tősgyökeres regéci vagyok, gyerekkorom óta ez a kistelepülés volt nekem a minden, és ez a mai napig is így van. Kis megszakítással mindig is a településen éltem, itt alapítottam családot. A 90-es években kerültem kapcsolatba az önkormányzattal. Először a közfoglalkoztatásban dolgoztam, később falugondnok, képviselő, majd alpolgármester lettem, és hat éve én vagyok a község polgármestere. Regéc ma már csak mintegy 100 főt számláló helység, de szívünk mélyén nagyratörő álmokat és merész elképzeléseket hordozunk. Rendkívül meghatározó örökség számunkra „a regéci vár, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem a gyermekkorát töltötte”. Ez a címe egyuttal annak a pályázatunknak, amellyel önkormányzatunk több mint 500 millió forint támogatást nyert el. Regéc Község Önkormányzata 1999-ben kezdett bele abba a grandiózus munkába, amelynek fő célkitűzése volt a magyar történelem és a nemzeti épített örökségünk részét képező, méltatlanul elfeledett Regéc várát megmenteni a teljes pusztulástól.

A 2015-ben végrehajtott fejlesztés következményeként már eddig is jelentősen megnövekedett a vár látogatottsága, ami bizony igencsak érezteti hatását a munkahelyteremtésben, valamint a térség idegenforgalmában. A község központjában felépült Regéc Várának Látogatóközpontja, amelyben – a várbeli attrakciókat kiegészítendő – a Gyermek a várfalak között című állandó kiállítás II. Rákóczi Ferenc regéci gyermekévet mutatja be. Megtekinthető itt továbbá – a várból származó leleteken kívül – a vár történetéről egy 3D-s film is, amely régészeti és levéltári kutatások eredményei alapján készült. A fentiek alapján azt hiszem, mindenki beláthatja, mit jelent számunkra a turisztika. Itt a csúcson áll a vár, ez biztosíthatja a településünk jövőjét, még akkor is, ha jelenleg ez megbicsaklott a rendkívüli helyzet következtében.

(forrás: Regéc Község Hivatalos Facebook Oldala)

Mit gondol arról, hogy rövid- illetve hosszú távon a vírusnak milyen hatásai lesznek magára a településre, illetve az önkormányzat működésére?

Nagyon sok szempontból figyeljük a járvány terjedését és a fertőzéssel kapcsolatos eseményeket. Ez persze némi aggodalommal is jár, mivel a település lakosságának jelentős része időskorú. Ezzel a problémával nem vagyunk egyedül, a körülöttünk lévő települések is ezzel küzdenek. Amit tudunk, azt mi magunk is megtesszük a védekezés érdekében. A számunkra kiemelt fontosságú turizmus leállásával azonban – rövid távon – máris érzi településünk a járvány negatív hatását. Nekem úgy tűnik, hogy a tudományon is kifogott ez a vírus, de bízom abban, hogy belátható időn belül sikerül megfékezni a terjedését, és akkor a turisztikával kapcsolatos dolgaink is a helyükre billenhetnek. Addig is kitartunk, igyekszünk szorítani a kiadásokon, azzal együtt, hogy a fő irányelvünk szerint mi nyilvánvalóan nem akarunk elengedni egyetlen egy embert sem, sőt a közfoglalkoztatásban lévő dolgozókat is bevonjuk a különböző munkákba.

Tesznek-e bármilyen óvintézkedéseket? Ha igen, voltak-e erre olyan források, amit kaptak ehhez?

Jelenleg inkább elvonások történnek az önkormányzatoktól, tehát mi biztos, hogy egy fillért nem kaptunk. Ennek ellenére, eddig nem is nagyon kopogtattunk, és nem is gondolom, hogy támogatások után fogunk szaladgálni. Inkább saját erőből próbálunk bizonyos eszközöket eljuttatni a lakossághoz, gondolok itt a védőmaszkokra, védőkesztyűkre, kézfertőtlenítőkre, törlőkendőkre, tehát a mindennapos használati eszközökre, amiket be tudunk szerezni. Ezen túlmenően természetesen igyekszünk segítségére lenni a lakosságnak, aki igényli a különböző élelmiszerek vagy egyéb szükséges dolgok beszerzését. Községünkben falugondnoki szolgálat is működik, amely tulajdonképpen egy egyszemélyes intézmény. Alapvető feladata a települési hátrányokat, az intézményhiányból adódó gondokat csökkenteni. A falugondnok segítsége nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy minél kevésbé kelljen bárhova is menni, különösképp az idősebbeknek, úgyhogy őket kifejezetten lebeszéljük mindenféle ügyintézésről, beszerzésről.

(forrás: Regéc Község Hivatalos Facebook Oldala)

Van arról információja, hogy a környező és távolabbi települések ezt hogyan élik meg, mit tesznek?

A körülöttünk lévő, hasonló méretű települések egyikén-másikán szintén történtek ilyen intézkedések. Hallottam, hogy valamilyen fertőtlenítő szereket juttatnak el a lakosokhoz. Vagy éppen maszkot osztottak az önkormányzatok, de ezt ugyanúgy saját pénzből vásárolták meg, mint mi. Ezek mind öntevékeny akciók, önmagunk indíttatásából és saját költségvetésből. Ebben nincs semmiféle központi irányítás, támogatás vagy bármi más. Itt Regéc környékén még legalább két településről tudok, ahol próbáltak valamit adni a lakosoknak, ami a lehetőségeikből megoldható volt. Egyrészt, amire forrást tudtak biztosítani, másrészt, amit be tudtak szerezni, mivel pont a kritikus időszakban tűntek el a boltokból azok az eszközök, amik hatékonyak a védekezésben.

Mik voltak a legfontosabb döntések a krízishelyzet kihirdetése óta, amelyeket meg kellett hozni?

A legfontosabb döntések sajnos fájdalmasak. Azon túlmenően, hogy rendkívül aktív kapcsolatban vagyunk a lakossággal, folyamatosan sulykoljuk az emberekbe szórólapon, levélben és személyesen, amit központilag is hallunk mindenféle csatornán, hogy maradjanak otthon, tartsák a távolságot stb. Tehát folyamatosan ott vagyunk az emberek életében ezekkel a dolgokkal. És a fájdalmas döntések, amiket mindjárt, ahogy a veszélyhelyzet elrendelésre került, meg kellett hozni: a vár (nekünk gyakorlatilag a lételemünk) és a várhoz kapcsolódó látogatóközpont bezárása, ami elég tragikus számunkra. Egyedül a kis boltunk maradt nyitva, ugyanis nálunk az önkormányzat maga működteti a falu egyetlen egy vegyesboltját. Ilyen esetben ez még komolyabb terhet jelent, mert jóval alaposabban próbálunk arra fókuszálni, hogy az emberek ellátása folyamatos és zökkenőmentes legyen. Nálunk ez elég speciális téma, más önkormányzatokra viszont ez nem annyira jellemző, hogy kisboltot működtetnek. De persze itt is bizonyos intézkedéseket meg kellett hozni, csökkentett nyitvatartási idő stb.

Mekkora felelősség van a vezetőn egy ilyen helyzetben?

Ez igen nehéz kérdés. Én azt gondolom, hogy kétféleképpen is vizsgálhatjuk ezt a kérdést. Egyrészt – és szerintem ez a gyakoribb eset –, akkor kezdik méregetni a vezetők felelősségét, amikor már baj van. Amikor egy konkrét eset megtörténik, akkor kerül elő a vezetői felelősség. Másrészt meg – és én ezt az utóbbit sokkal egészségesebbnek tartom –, amikor maga a vezető az első pillanattól kezdve, a veszélyhelyzettől függetlenül is érzi a vezetői felelősségét, tehát magáénak érzi azt a területet, amiért felel. Fontos azt felismerni, hogy a településnek milyen eszközei vannak, és azokat maximálisan ki is kell használni. De egyébként ez a mindennapokban is így kell, hogy működjön, legalábbis nekem ez a normális. Természetesen, ha van egy ilyen veszélyhelyzet, akkor nyilván egy kicsit még jobban oda kell figyelni, speciálisabb dolgokra kell koncentrálni. Azzal együtt, hogy Regéc kistelepülés, nincsenek intézmények, ugyanakkor az itt meghozott intézkedések nem csak a helyiekre hatnak, hanem az ideérkező emberekre is. Ezért én azt gondolom, hogy a vezető mindennap érezze át azt, hogy felelősséggel tartozik, és annak megfelelően járjon el.

Ön szerint az alkalmazottak és az önkormányzati dolgozók hogyan kezelik, hogyan élik meg ezt a kialakult szituációt?

Itt több településnek közösen van egy úgynevezett körjegyzősége, egy közös hivatalban. A köztisztviselőink azért vannak nehezebb helyzetben, mert jónéhányan közös irodában végzik a napi tevékenységet. Ott is történtek intézkedések, sőt komoly szigorítások is; egyfajta ügyeleti rendszer működik, az ügyfélforgalom csökkentése érdekében. Jól elkülönülten tudnak viszont dolgozni azok, akik itt a településen, akár a közfoglalkoztatásban, akár mondjuk a turisztikai területen vannak foglalkoztatva. Itt rugalmasabban tudjuk kezelni a dolgokat, mivel egy részük kint dolgozik a természetben, szabad területen, a többiek pedig egy tehenészetben. A várban is dolgozunk attól függetlenül, hogy nincs nyitva, mert most készülünk a nagyberuházásra. Ez heteken belül elindul, illetve egy kisebb fejlesztés elkezdődik még ebben a hónapban, és hamarosan felvonul a kivitelező. Vagy például – mivel a vár nincs nyitva – akik egyébként a kassza mögött állnak, azok most éppen kültéri padokat vagy épületelemeket festenek és különböző karbantartási munkákban vesznek részt. Ezzel egyrészt biztosítjuk, hogy ne csökkenjen a pénzük, másrészt meg azt gondolom, hogy nagyon fontos a lélekre nézve az is, hogy nem kell bezártan, otthon tartózkodniuk. Itt a hegy tetején elkülönülten, egyfajta „hegyi karanténban” tudnak dolgozni, és talán így lelkileg is egy kicsit könnyebb kezelni ezt a nehéz helyzetet. Egy kistelepülésen még ilyen esetben is nagyobb a szabadság, mint városon, ahol azért jobban beszorulhatnak az emberek a négy fal közé.

Az említett beruházások a járványtól függetlenül be voltak-e tervezve, vagy – kihasználva a jelen helyzetet – ez alatt az idő alatt pont be lehetett indítani őket?

Ezt így hozta a sors igazából. Mindkét fejlesztésünk az évekkel ezelőtt elindított folyamat eredménye. A nagyberuházásunk egy több száz milliós projekt, ez még 2017-ben indult útjára, úgyhogy tiszta véletlen, hogy gyakorlatilag mostanra lett kivitelező. Nagyjából már sejtettük, hogy most, a tavaszi időszakban végre elindulhat. Amit nem tudtunk, hogy közben megjelenik a vírus. Ha nem lett volna ez a veszélyhelyzet, akkor nem zártuk volna be a várat, tehát a munkavégzéssel együtt – a konkrét fejlesztési területek kivételével – továbbra is látogatható lett volna. Most viszont, a veszélyhelyzet következtében, látogatóval nem kell számolnunk. Bár inkább szívesebben terelgetnénk a látogatót, hogy merre ne menjen, mint hogy ez a helyzet fennálljon, de hát ezt el kell fogadnunk.

(forrás: KKV Media Archívuma)

Mit gondol, milyen irányban indulhatnak majd el, amikor lecsengett ez az egész krízishelyzet?

Én azt gondolom, hogy itt és most a legfontosabb kérdés a vírusveszély kivédése, a lakosaink egészségének megőrzése, és mi a lehető legnagyobb mértékben erre koncentrálunk. Emellett egy jóval kisebb jelentőségű kérdés az, hogy a település gazdasági szempontból hol tart majd akkor, amikor véget ér ez az állapot; hogy tudjuk-e még tartani magunkat vagy esetleg nehéz helyzetbe kerülünk. Bízom benne, hogy belátható időn belül megoldódik ez az egész járványhelyzet, és mielőbb meg tudjuk nyitni a várat a turisták számára. De addig is a legfontosabb az, hogy a vírus ne jusson el a településünkre.

Mi próbáljuk önkormányzatokkal, művelődési házak igazgatóival, fürdőkkel, konkrétan Önhöz hasonló, vezető pozíciójú személyekkel felvenni a kapcsolatot és interjút készíteni velük. Pontosan azért, hogy megnézzük, ki hogyan éli meg ezt a helyzetet, kinek milyen tapasztalatai, ötletei, nézetei vannak. Ön szerint mennyit jelent az, hogy mi ennek nekikezdtünk, hogy interjút készítünk különböző szférában lévő vezető emberekkel és publikáljuk az ő véleményüket?

Őszintén? Nem gondolkodtam még ezen, de azt hiszem, hogy talán sok minden letisztul és kikristályosodik majd egy ilyen helyzetben, amely rendkívül mély benyomást gyakorol az ország minden egyes lakójára. Ez egy olyan állapot, amivel emberöltők óta nem találkozott a világ, legalábbis a világnak a fejlettebb része, viszont ilyen átfogó járványok a kicsit fejletlenebb területeken azért hébe-hóba előfordulnak. A lényeg az, hogy ez egy rendkívüli helyzet, mindenki úgy is éli meg, én azt gondolom. És lehetséges, hogy most itt olyan gondolatok is napvilágra kerülnek, amelyek egyébként a „békeidőkben” semmiképpen sem. Tehát ez a veszélyhelyzet lehet, hogy hasonló és közös gondolatokat képes kihozni nagyobb tömegekből. Ilyen szempontból, minden bizonnyal van annak jelentősége, hogy ilyen interjúk készülnek, mert talán egyfajta útmutatást, valós képet, mércét adhatnak ebben a helyzetben a jövőre nézve is minden olyan embernek, aki fontosnak tartja, hogy valamilyen cél szerint élje az életét.

Ha vége lesz ennek az egésznek, és úgy néz ki, hogy megnyithatja kapuját a vár, akkor tervez-e még közös munkát a KKV Médiával?

Hát hogyne! Ráadásul el is indult egy folyamat, különböző ajándéktárgy készítés tekintetében, tervezés, előkészítés stb., amit épp meghiúsított a veszélyhelyzet. Illetve időnként azért bizonyos marketing vagy reklám témákban is együtt szoktunk működni, úgyhogy én azt gondolom, hogy vélhetően ez a jövőben is így lesz, csak legyünk túl rajta végre.

Ami még eszembe jut, az egy jelenség (amit azt gondolom, hogy minden normális ember maximálisan elítél), az az elvetemült gazság, amit néhány ember megenged magának, amikor egy ilyen szorult helyzetben, különféle gyalázatos módon próbálják az állampolgárokat megkárosítani, rászedni, zaklatni. Ez a jelenség, ami rendkívül felháborít engem, és azt látom, hogy erre sincs felkészülve megfelelő módon a társadalom. Sőt, a társadalomnak az a része sem, amit a hivatalosabb részének tekintünk, mert védtelenek vagyunk. És itt nemcsak a csalókra gondolok, akik becsapják az embereket, hanem mondhatnék bizonyos kereskedő tevékenységet folytató egységeket is. Hallottuk és láttuk a médiában, hogy milyen árakon értékesítenek bizonyos portékákat különböző hivatkozásokkal. Engem ez mélységesen felháborít. Az a baj, hogy ilyenkor, a veszélyhelyzetben rögtön a hiénák és a haramiák is felbukkannak, és úgy tűnik, hogy erre sincs megfelelő védekezőképessége ennek a társadalomnak.

Önöknél tapasztaltak esetleg ilyen jelenséget?

Itt azért helyben ez nem jellemző, mert erre mi nagyon hamar tudnánk reagálni, meg persze igyekszünk is erre figyelni. De inkább azt mondom, hogy a kereskedelem más részére lehet jellemző ez a hozzáállás. Mi tehát mindenben próbálunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez és várjuk az újrakezdés lehetőségét.

Következő cikkünk tartalma:

Még zajlik a felmérés-sorozatunk a polgármesterek körében. Következő alkalommal megismerheti a döntéshozók válaszai alapján született további kiértékelésünket, amiből már azt is megtudhatja, hogyan készülnek az “újranyitásra” a települési döntéshozók.